Állkapocs ízület hatása a testre

Az Állkapocsízület fontossága

Ez a fejezet bemutatja, hogy az állkapocsízület hogyan befolyásolja a gerincstruktúrát.

Az állkapocsízület mozgása szorosan kapcsolódik a második nyaki csigolyához, C2 vagy más néven axis. Amikor az állkapocs nyílik akkor egy húzóerőt eredményez, és lazítja az izmokat a C2 körül. Hasonlóképpen, amikor záródik, akkor nyomás keletkezik, ami a C2 körüli izmokat összehúzza. Emiatt történik, hogy az állkapocsízület torzulása befolyásolja a C2-es csigolya helyzetét is.


A gerincből mind a 24 csigolya (7 nyaki, 12 háti, 5 ágyéki) közül csak egy csigolya van, amely együtt mozog az állkapoccsal. Ezért a C2-es második nyaki csigolya kulcsfontosságú szerepet játszik az egész gerinc egyensúlyában. Az állkapocsízülettel együtt a C2-es csigolya a legfontosabb tényező, amely a teljes gerincstruktúrát befolyásolja.

Az állkapocsízület torzulása következtében az ízületet behálózó idegek a felső nyaki izmokat összehúzódásra késztetik (különösen a C1 (atlaszcsont) és C2 (axis) nyaki csigolyák izmait) amelyek a fej emelésért és forgatásáért felelősek, ennek következtében a C1 és C2-es csigolyák kimozdulnak a helyükről. Ez végeredményében egyfajta nyaki ficam, ami a testszerkezet többi részének összeomlásához vezet.

Amikor a fej a nyaki gerincen kimozdul és a nyak izmai rosszul terhelődnek, az agy és a test (szervek, végtagok) közötti információ áramlás torzul. Ez különböző panaszokat okozhat: végtag zsibbadás, fájdalom, hibás szervműködés, stb.

Amikor a fej (6kg) kimozdul a gerincen, olyankor a gerincoszlopnak kell kompenzálnia ezt a kiegyensúlyozatlan helyzetet. A gerincoszlop és a medence elcsavarodik, az egyik oldali váll leesik, az egyik oldali csípő megemelkedik, a lábat is magával húzva, így jön létre a testi kiegyensúlyozatlanság. A feszült és összehúzódott izmok a test bármely részében tudnak fájdalmat és a csontok elmozdításával ízületi kopást okozni.

Mi a következménye ennek a nyaki ficamnak?

Az érzékszerveinknek köszönhetően (látás, egyensúlyi szerv) a fejet mindig függőlegesen tartjuk de a kimozdult nyaki csigolyák miatt a gerincoszlop eltekeredik, ami számos Ízületi, vagy egyéb problémákhoz vezet, amiket valamilyen mértékű fájdalom kisér.

Ebben a folyamatban a gerinc többi része összeomlik, mint a dominóhatás, és még a koponyacsontok és a medence csont helyzete is megváltozik. Ezt a Lovetts reaktor kapcsolat magyarázza.

Dr. Lovett Robert Williamson álltal 1905-ben leírt mozgáskapcsolás, ami a medence és a koponya csontok között és a gerinc csigolyái között működik. A csigolyák kétféle képen lehetnek egymással kapcsolt mozgásban: azonos irányba mozognak , vagy ellentétes irányba mozognak. A C1 + L5, C2 + L4 és C3 + L5 csigolyák ugyanabba az irányba mozognak. A többi csigolya-párok, például  C4 + L2 ellenkező irányba mozognak. Ezért az egyik csigolyára gyakorolt hatás befolyásolja a gerinc más csigolyáit.

Az alábbi egyszerű kísérlet bemutatja ezt az automatikus, tudatalatti álláspozícióban működő reflexet:

1) Állj fel
2) Mozgasd a csípődet az egyik oldalra
3) A törzsed automatikusan az ellenkező irányba dönt
4) A nyak automatikusan a csípőjével megegyező irányban billent

Ez az automatikus reflex (billenő testtartás) gondoskodik a test kiegyensúlyozásáról.

Állkapocsízület és idegek:

A 12 pár agyideg közül kilenc található a halánték csontok közelében. Ezekhez a csontokhoz ízesül az állkapocs csont. Különösen a 3 osztagú ideg a legnagyobb agyideg (más néven trigeminalis ideg) idegzi be az állkapocs ízületet, és kapcsolatban van a C1 és C2-es csigolyák izmaival (Atlas és Axis). A koponya idegei együttesen 136 különböző izmot (vagy 68 pár “fogászati ​​izom”) kötnek össze. Az állkapocsízület eltérítése zavarja a trigeminális idegeket (háromosztagu ideg, agyideg), és ezáltal az idegrendszer működésében problémákat okozhat.

Az állkapocsízület torzulása nem csak a C1 és C2 csigolyák  részleges elmozdulását okozza, korlátozhatja a öreglyuk (azaz a koponya alján lévő nyílást ahol a gerincvelő kilép) méretét, amelyen keresztül az agy gerincvelői folyadék kering. Ez negatívan befolyásolhatja a test-agy kommunikációját. A nyílás korlátozása csökkenti az agy tápanyagellátását, a gerincvelői agyi folyadék áramlásának akadályozásával.

Összefoglalva, az állkapocsízület a legfontosabb tényező, amely hozzájárul a gerincstruktúra összeomlásához és az idegrendszer megzavarásához.

 STRUKTURÁLIS VÁLTOZÁSOK

Mi okozza az állkapocsízület egyensúlyhiányt?

Sokan azt gondolják, hogy az állkapocsízületi torzulást leggyakrabban az állkapocs trauma (vagyis sérülése) okozza. Az állkapocsízületi torzulásnak, elmozdolásnak számos más oka van, többek között a következők:

1) Rágás az egyik oldalon következetesen
2) Nem megfelelő fogérintkezés
3) A hiányzó fogak elhanyagolása
4) Trauma, a fej és a nyak sérülése közlekedési balesetek következtében
5) Genetikai vagy veleszületett testi problémák
6) Fogcsikorgatás
7) Rossz szokások, vagy például hosszan tartó rossz testtartás (ülő, álló munka).

Amikor a betegek először állkapocsízületi problémákat tapasztalnak, fájdalmat érezhetnek az állkapocs környékén, fejfájást, vagy egyéb problémákat. Azonban, miután az állkapocsízületi „torzulás” krónikussá (állandóvá) válik, a tünetek nemcsak az arc területére koncentrálódnak, hanem  számos más tünetet is észlelhetnek, beleértve a nyak és a háttájéki fájdalmakat, fejfájást, valamint fáradékonyságot, feledékenységet, egyensúlyvesztést, szívritmus zavart, idegrendszeri problémákat.

Az általunk végzett kezelés tetőtől talpig egyensúlyt teremt az egész testben. Amint ez az optimális egyensúly az egész testben megtörténik, és a betegek már nem tapasztalnak eltéréseket, úgy tekintjük, hogy a betegek nem igényelnek további kezelést. Foglaljon időpontot online ITT!